Testaments to the Holocaust. A Wiener Library dokumentumai

A londoni székhelyű Wiener Library a világ legrégebbi Holocaust-történelemmel foglalkozó kutatóintézete, mely a nemzetiszocialista mozgalom kialakulását, az európai zsidóság történetét és az ellenük elkövetett bűntetteket dokumentálja. Az Archívum könyvtárában a Wiener Library legjavát tanulmányozhatja mikrofilmeken: könyvtári dokumentumokat, tematikus sajtókivágatokat, életrajzi dossziékat, fotógyűjteményt, visszaemlékezéseket és interjúkat. A gyűjteményhez készült segédlet a mikrofilmkópiákat készítő Primary Source Media összeállítása:

  • 1. sorozat: A Wiener Library (London) archívuma. Műfaji csoportosítás: propagandaanyagok, szemtanúk beszámolói, a Wiener Library saját kiadványai és fotók. | PDF

  • 2. sorozat: Tematikus sajtókivágatok, 1933-1945. Főbb témák: Németország, 1933-1939; Egyéb országok, 1933-1939; A zsidók a náci Németországban, 1933-1939; A háború évei, 1939-1945; A zsidók a 2. világháborúban. | PDF

  • 3. sorozat: a Henriques Archívum. Rose Henriques 1945-1950 közötti iratanyaga, mely egyedülálló betekintést nyújt a zsidó Holocaust-túlélők életébe, dokumentálva a közösségbe való visszatérésüket. | PDF

Alfred Wiener, a Könyvtár alapítója

Alfred Wiener az irodájában. London, c1950.
Alfred Wiener az irodájában. London, c1950.

A Könyvtár alapítójának, Alfred Wienernek a nevét viseli. Wiener németországi zsidó családban, 1885-ben született Potsdamban. Arab nyelvet és irodalmat tanult, doktorátusát is arab irodalomból szerezte. Három éven át élt a Közel-Keleten, bejárta a térség országait. Az első világháborúban tisztként harcolt, kitüntették a vaskereszt 2. fokozatával. Hazatérve belépett a legnagyobb zsidó civil mozgalomba, melyben hamarosan vezető szerepet játszott. Ekkor már szilárd meggyőződése volt, hogy a mozgalomra a legnagyobb veszélyt a nemzetiszocialista uralom jelenti.

1928-ban irodát hozott létre, melynek feladata az volt, hogy minden lehetséges dokumentumot összegyűjtsön a náci pártról, annak vezetőiről és tevékenységeiről. Az iroda a Büro Wilhelmstrasse nevet kapta, a berlini közigazgatási negyed főutcájáról. Gyűjtötték a náci párt által kiadott, vagy velük kapcsolatos napilapokat, folyóiratokat, pamfleteket, röplapokat és kisnyomtatványokat. A gyűjteményt a nácik elleni kampányokhoz használták fel.

Hitler hatalomra kerülésekor, 1933 januárjában a Bürót bezárták, amit Wiener személyes csapásként, összeomlásként élt meg. Családjával Amszterdamba költözött, ahol hasonló profilú irodát nyitott, a Zsidó Központi Információs Irodát. 1939-re nyilvánvalóvá vált, hogy amszterdami életük napjai is meg vannak számlálva – ekkor a gyűjteményt Londonba menekítette. A londoni iroda 1939. szeptember 1-én, a 2. világháború kitörésének napján nyílt meg.

Családja és munkatársai viszont Amszterdamban maradtak, őket a német invázió után letartóztatták és Bergen-Belsenbe deportálták. A tábort csak a fogolycserével kimenekített gyerekei élték túl, kollégái és felesége nem.

A háborús években a londoni iroda brit kormányzati és titkosszolgálati szerveknek, valamint a BBC-nek szolgáltatott információt. Két folyóiratot jelentettek meg, "The Nazis at War" és "Jewish News" címmel. Az iroda a háború után vette fel a Wiener Library nevet. A nürnbergi perben az összegyűjtött dokumentumaikkal segítették a bíróság munkáját, a per lezárultával 40 ezer vizsgálati anyagot helyeztek el náluk. A könyvtár bizonyítékokkal és jogsegélyszolgálattal segítette magánszemélyek jóvátételi pereit is. Az 1950-60-as években szisztematikusan kezdték gyűjteni a túlélők beszámolóit.

Alfred Wiener 1964-ben halt meg. A róla elnevezett könyvtár kutatási és információs központként működik azóta is.

Ajánlott irodalom: Ben Barkow, Alfred Wiener and the Making of the Holocaust Library. London, 1997. Elérhető az OSA könyvtárában, jelzete: Ref. 026/.940318.092 ALF

Válogatott dokumentumok

Hitler-karikatúrák; a kötet válogatás a világsajtó által közölt rajzokból (1938). A nácik humorérzéküket akarták demonstrálni a megjelentetésével. A verzó szerint a könyv a náci párt engedélyével jelent meg, adatait fel kell tüntetni a nemzeti bibliográfiában is. Valamennyi karikatúrát kommenttel láttak el, a helyes értelmezést segítendő.
A könyv, melynek címe "Hitler Németországa. A Harmadik Birodalom első négy éve" (1937) virágzó országot és autópályákat építő, dinamikus fiatalokat ábrázol. Az "első német május" ünnepén az erkélyről integető férfi dr. Goebbels.
Csaknem minden szervezet saját daloskönyvvel rendelkezett. Ez a kötet büszkén hirdeti magáról, hogy ő volt a legelső.
A "Hitlerrel Lengyelországban" (1939) c. könyv illusztrációi. Fotók lerombolt hidakról, vasútállomásokról, hadifoglyokról és szétbombázott városokról.
"Sigilla Veri" (Az igazság pecsétje), antiszemita enciklopédia, melyet hatkötetesre terveztek, de csak öt készült el a sorozatból. Alig maradt példány belőle. A Reichspropagandaministerium finanszírozásában jelent meg, könyvesboltokban nem árulták, csak a kiadótól lehetett megrendelni. A vásárlónak nyilatkoznia kellett arról, hogy nem zsidó származású, nem folyik zsidó vér az ereiben, nincsenek zsidó rokonai, és sem eladni, sem elajándékozni nem fogja senkinek a könyvet.
A témák szerint rendezett sajtókivágatok 40 ország sajtójából származnak. A cikkek mellett kisnyomtatványokat is gyűjtöttek, így például az 1933-as német választások nyomtatványait: szóró- és szavazólapokat, a szavazóknak készült tájékoztatókat, vagy a náci pártlap, a Völkischer Beobachter előfizetésére szóló megrendelő űrlapot.
Túlélők beszámolói, a gyűjtemény egyik legfontosabb forrása. Ezeket az interjúkat az 50-es, 60-as években készítették, amikor a holokauszt-kutatás még gyerekcipőben járt. A szövegekben még a holokauszt vagy a soá kifejezés sem szerepel.

Válogatott fényképek

Berlin utcái 1933 áprilisában, a zsidó üzletek elleni bojkott idején.
Bécs utcái 1938-ban.
A kristályéjszakának nevezett berlini pogrom 1938 novemberében: kifosztott üzletek, lángoló zsinagógák.
Nyilvános megszégyenítés.
Nők rabszolgamunkán német hadiüzemekben.