Nemzetközi Roma Nap

1990 óta április 8. a Nemzetközi Roma Nap. Az alkalomból a Blinken OSA gyűjteményének részét képező Schiffer Pál-hagyatékkal, a romák magyarországi helyzetét legalaposabban feldolgozó filmrendező életművével foglalkozó korábbi írást közöljük újra. A szerző Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archívum vezető audiovizuális levéltárosa. 

Cséplő Gyuri – egy dokumentumfilm dokumentumai. Jávor István fotói és egyéb iratok

Újragondolt szegénység. Konferencia Kemény István emlékére címmel kétnapos rendezvényt szervezett az OSA Archívum 2016. szeptember 27-28 -án. A konferencia apropóján rendezett kamarakiállítás Kemény István és Schiffer Pál alkotói együttműködésének irat- és fotódokumentumaiból mutat be válogatást a Centrális Galériában.

Kemény István szociológus és Schiffer Pál filmrendező alkotói együttműködése

“Amikor ezt a forgatókönyvet írtam [Cséplő Gyuri] , már három éve foglalkoztam a cigánykérdéssel. Először csak mint a szociológusok alkalmi sofőrje és mikrofonosa, 1972-től azonban már filmesként is. ” Schiffer Pál: Szembesítés 
Forrás: Schiffer Pál hagyatéka, OSA Archívum, HU OSA 356-1-4 eredeti gépirat

Schiffer Pál (1939–2001) a magyar szociológiai dokumentumfilm meghatározó alakja. 1970-től több éven át dolgozott Kemény Istvánszociológussal, valamint a Kemény köréhez tartozó, többnyire ellenzéki társadalomkutatókból álló csapattal: Csalog Zsolttal, Havas Gáborral és Solt Ottiliával. A szociológusok a magyarországi cigányok lakhatási, munka- és iskoláztatási körülményeit vizsgálták, amikor csatlakozott a csoporthoz a dokumentumfilmes Schiffer Pál.

A magyarországi cigányok iskoláztatási-, lakás- és munkakörülményeit és asszimilációjukat hosszú évek kutatásaival járta körül Kemény István és csapata, e feltáró munkákra alapozva készített mozgóképes látleletet Schiffer Pál a klasszikus szociológiai dokumentumfilm műfajában.

Schiffer első jelentős dokumentumfilmje , a Fekete vonat (1970) a Szabolcs megye és Budapest között ingázó , kétlaki életet élő szabolcsi cigány munkásemberek élet-, munka- és családi körülményeit mutatja be. A Faluszéli házak (1972) és a Mit csinálnak a cigánygyerekek? (1973)   című filmek a szociológusok és a filmes Schiffer korai együttműködésének darabjai.

Schiffer az interjúra épített, hagyományos tényfeltáró dokumentarizmuson és a kor uralkodó filmes irányzatán, a cinéma vérité -n túl akart lépni, közelebbről akarta bemutatni a magyarországi cigányok élet- és munkakörülményeit. Kemény tanulmányára építve Schiffer 1974-ben belefogott első dokumentum-játékfilmje, a Cséplő Gyuri elkészítésébe. Kemény és Schiffer közösen írták a forgatókönyvet és a dialógus listát, azzal a szándékkal, hogy minden eddiginél hívebben tárják föl és mutassák meg, egyetlen sorson keresztül a magyarországi cigányok életét. Ez a film az ún. szituációs dokumentumfilmezés egyik első magyar darabja, a Budapesti Iskola filmjeinek egyik maradandó alkotása.

A Cséplő Gyuri című film dokumentumai

A tárlókban bemutatott dokumentumok, szociológia tanulmányok és kutatási anyagok, filmtervek, forgatókönyvek, vágási jegyzetek, levelezések, kritikák, filmplakátok, programfüzetek, ankétok dokumentumai, valamint egyéb fotók és a film propaganda anyagai mind Schiffer Pál hagyatéká ból valók, csakúgy, mint Cséplő Gyuri és Schiffer levelezésének válogatott darabjai. A dokumentumok részletekbe menően tárják fel a Kemény és Schiffer közti társszerzői viszonyt.

A Cséplő Gyuri című film kiállított fotói. Copyright: Jávor István

A Kemény Istvánnal és Andor Tamás operatőrrel/társrendezővel alkalmazott interjú-módszeren és a cinéma vérité stíluson túl kívánt lépni Schiffer a Cséplő Gyuri ban, arra törekedve, hogy a filmes helyzetekben megnyilvánuló feszültséget ne csak rögzítse, ne csak tudósítson róluk, de a valóságot a szereplők közti dráma kibomlásán keresztül mutathassa meg. Olyan formát keresett, ahol a film szereplőinek sorsa átélhetővé válik, ahol a szereplők a saját hangjukon szólnak.  Így jutott el a szituációs dokumentumfilm, a ‘non-fiction feature’ formához, amihez olyan főszereplőt kellett találnia, aki életében, sorsában, helyzetében hordozza a leforgatandó filmet. Így született Schiffer talán legismertebb és a cigánysorsról legtöbbet mondó filmje, a Cséplő Gyuri (1978).

A film forgatókönyvének alapjául szolgáló tanulmányt Kemény István írta. A forgatókönyvet Kemény István és Schiffer együttesen jegyzi, csakúgy, mint a dialóguslistát. Máshol Kemény neve dramaturgként is szerepel; Kemény jelen volt a film forgatásakor is.

Schiffer hosszú időn át ismerkedett a zalai cigánytelepen, Németfaluban élő Cséplő György életkörülményeivel. Cséplő Gyuri régi vágya volt, hogy kitörjön a szegénységből, a putri világából, hogy felköltözzön Pestre, munkát találjon, keressen annyi pénzt, 20 ezer forintot, hogy házat vehessen a faluban, ahol új életet kezd majd feleségével. Schiffer olyan filmet akart csinálni, ahol a főhős életének döntő változásait örökíti meg a kamera, amelyben minden úgy és akkor történik, ahogy Gyuri akarja.

Schiffer műfaji-filmnyelvi választása jól illeszkedett az akkoriban kialakuló Budapesti Iskola irányzatába, mely a dokumentum-, illetve a játékfilmkészítés módszereinek sajátos ötvözésével kísérletezett. A Balázs Béla Stúdió (BBS) és a Hunnia Filmstúdió befogadta, s támogatta a formabontó filmek készítését. Schiffer négy éven át küzdött a stúdiók vezetőivel, s a minisztériumi káderekkel, hogy a hosszú évekig tartó forgatáshoz és utómunkákhoz pénzt szerezzen, majd hogy a filmet bemutathassa, s forgalmazhassa. 

Schiffer a Cséplő Gyuri ban erőteljesen ragaszkodik a szociológiai hitelességhez. A filmben megteremtett szituációk olyan valóság-közeli helyzetek, amelyek a cigány közösséggel, vagy az egyes cigány szereplőkkel bármikor megtörténhetnek. A stáb akkor megy Pestre, amikor Cséplő Gyuri indul, és akkor megy vissza Zalába, mikor ő akar visszamenni. A rendőrök igazoltatják Gyuriékat a Déli Pályaudvaron – ez a filmforgatás nélkül is megtörténne egy ott tébláboló vidéki cigányfiúval. A stáb akkor megy el az orvoshoz Gyuri testvérrel, ha Gyuri aggódik érte, és akkor megy kocsmába, ha Gyuri azt akarja bizonyítani, hogy lenézik és megvetik őt a parasztok.

A hasonló módon készült filmek sarokpontja a szereplőválasztás: a főszereplőn múlik, hogy mennyire engedi magához közel a kamerát, s ezáltal maga a film mennyire kerül közel majd a nézőhöz. Rajta áll vagy bukik minden. A Cséplő Gyuri szereplőválasztása telitalálat: Gyuri remek karakter, szereti őt a kamera. (Forrás: Szigeti Ferenc Cséplő Gyuri című írása)

A Cséplő Gyuri című film Schiffer legnagyobb nemzetközi elismerést hozó filmje: meghívták a Locarnói, Antwerpeni és Edinburgh-i Filmfesztiválra is, több díjat is nyert. Ezek dokumentumaiból is szemezgettünk a kiállítás készítésekor.